2012. december 30., vasárnap

Meditációs kommentár

Kényelmesen ülök. A testem nyugodt, a szemeimet nyitva tartom és lágyan magam elé nézek. A lábaim, a gyomrom, a hátam, a vállaim, a nyakam és még az izmaim is megnyugodnak. Ismerem a fizikai testem minden részét, és tudatosan engedem, hogy mindegyik megnyugodjon. Ahogy ezt teszem, érzékelem a különálló lényemet. 
Tudatában vagyok az erőnek, amit birtoklok. Érzem az energiaforrást, ami ott van a homlokom közepén és erre koncentrálok. Én egy szellemi lény vagyok, egy fénypont vagyok, egy lélek vagyok, különálló ettől a fizikai testtől. Valójában most kezdem megérteni, hogy már korábban is léteztem, mielőtt ez a test megszületett volna. 
Ez a test, ez a jármű a teremtés része, de ez a test is egyszer megszűnik létezni, míg én, a fénypont örökké létezem. Én léteztem, mielőtt ez a test megszületett volna és továbbra is létezni fogok, miután ez a test már nem lesz. Tudatában vagyok az örökkévalóságomnak, a halhatatlanságomnak és ezáltal megváltozik a látásmódom. 
Kezdem értékelni, hogy ki is vagyok valójában. Én örökkévalóan létezem, korlátlan vagyok. Képes vagyok arra, hogy elszakadjam ettől a testtől. A testemet önmagamtól különállónak látom és megtapasztalom ezt az elszakadottságot, a békét, ami ott van bennem, az örökkévaló lélekben. 
A béke az én eredeti állapotom. A béke hozzám tartozik. A békének ebben a tudatosságában a béke eléri a fizikai eszközöm minden egyes részecskéjét. A béke elér és megérint más embereket is. A béke szétterjed az egész Univerzumban. Om Shanti

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése