2014. december 28., vasárnap

Belső öröm

Az élet legnagyobb kincse a boldogság és e tapasztalat iránti vágy végtelen. Hol kezdődött? Az első tapasztalattal, hogy testben vagyok, hogy mozgatom a karjaimat, a lábaimat, az ujjaimat, hogy kimondtam az első szavakat, hogy a szemeimmel láttam, a füleimmel hallottam, a kezeimmel játszottam, hogy megtanultam gondolkodni, rajzolni, magyarázni, megérteni. Amikor azt mondták, hogy valamit jól tettem, hogy csinos vagyok, okos vagyok, sikeres vagyok, első vagyok. Ez az a boldogság, ami nem sértett másokat. Ott volt a természetes boldogság, a béke és az elégedettség érzése. De honnan jött a boldogtalanság? Mi változtatta meg az ártatlan boldogságot?
Az igazi boldogság maga az önismeret, ezért minden támasz nélküli. Független, túl van a vonzásokon, az érzelmi függőségeken, az állandó akaráson. Valamit mindig keresünk, ami megteremtheti a boldogságunkat, legyenek ezek a kapcsolatok, a zene, a mozi, a kábítószerek, a ruházkodás, stb. Először valóban adnak valamilyen élvezetet és kielégülést, de az idő múlásával még többre van szükség, hogy a boldogságot fenntartsák. Azután egyre nehezebbé válik az öröm, a megelégedettség megtapasztalása, mert egyre szélsőségesebbé válunk. A boldogság állandó kutatása ebben az örökké változó világban, ahol semmi nem marad állandó, végül boldogtalansághoz, szomorúsághoz és feszültséghez vezet. A keresés olyan szokássá válik, amit nem tudunk abbahagyni, és mire felismerem, hogy az, amit eddig kerestem, nem a boldogság igaz forrása, már sok terhet felhalmoztam a különböző szokásokkal és tapasztalatokkal, és tetteim következményeivel.  
Ugyanakkor biztos van valamilyen módszer, amivel meg tudom változtatni a régi szokásaimat, és visszanyerem a természetes boldogságot, ami szabad a szomorúság minden formájától?
Mire van szükségem, hogy a folyamatot elkezdjem? A figyelmemet egy időre el kell távolítanom a boldogság keresésétől és meg kell értenem a szellemi bölcsességet és igazságot. Meg kell értenem, hogy az eredeti természetem a béke, a tisztaság, az üdvösség, az igazság és az erő. Meg kell tanulnom a módszereket, hogy ezeket újból a felszínre hozzam. A saját mesteremmé kell válnom és meg kell ismernem önmagamat. A pozitív oldalra kell koncentrálnom mindenben, a gondolataimban, a szavaimban és a tetteimben. Meg kell tanulnom ellenőrizni a gondolataimat és érzéseimet, mert azok az én teremtéseim. Meg kell tanulnom használni a gondolati erőt, hogy megértsem önmagamat. Meg kell tanulnom használni a nyelvemet, hogy az ne úgy viselkedjen, mint egy mérges kígyó, ami másokat bánt és nevetségessé tesz, mert ez önmagamnak is boldogtalanságot okoz. A tetteimnek hasznot kell hozniuk másoknak és önmagamnak is. Azok ne csak önmagam hasznáért legyenek, mert ez vezet magányhoz! Türelmesnek kell lennem másokkal, függetlenül a koruktól, a bőrszínüktől, a nemüktől, és még akkor is tiszteletet kell adnom, ha ők inzultálnak engem. Lehet, hogy az egyensúly visszaállítására szükség van egy kis erőfeszítésre, de az elérés óriási, és az eredménye a harmónia és a belső öröm. 

2014. december 12., péntek

Miért legyünk vegetáriánusok?

A vegetarianizmus nem pusztán vallási vagy erkölcsi kérdés.
Az ember eredeti természete, hogy vegetáriánus. Ezt a következők is bizonyítják:
Fogaink elsősorban növényi eredetű ételek megrágására alkalmasak (lapos őrlőfogaink olyanok, mint a növényevő állatoké). Ha összehasonlítjuk a testünk hosszát (általában 5 – 6 láb) a belünk hosszával, ami 24-25 láb hosszú, akkor láthatjuk, hogy az arány hasonló, mint a növényevő állatoknál. A húsevő állatoknál a test és a bél hossza kb. ugyanolyan. Ez is alátámasztja, hogy az emberi test nem állati eredetű ételek emésztésére lett megalkotva – viszont a hosszú bélrendszer lehetővé teszi a rostban gazdag növényi eredetű ételek lassú emésztését. A hús emésztéshez, és a mérgektől való gyors megszabaduláshoz rövid bélrendszerre van szükség. A hosszú bélrendszer nem tud gyorsan megszabadulni a nagyon mérgező salakanyagoktól. Manapság az orvostudomány is világosan rámutat a húsevés és a szívbetegségek és a rák között lévő kapcsolatra, aminek emberek milliói esnek áldozatul. Az állati eredetű ételek fogyasztásakor nagy mennyiségű koleszterin ülepedik le az érfalakon és az erekben, ami megakadályozza a vér áramlását a szív felé, ami magas vérnyomáshoz, különböző szívbetegségekhez és agyvérzéshez vezethet.
Nagyon kevés a vastagbél, végbél és mellrák az olyan nemzeteknél, ahol nagyon kevés húst esznek, mint pl. a japánoknál v. az indiaiaknál, ugyanakkor ezek a betegségek nagyon elterjedtek a húsfogyasztó lakosság körében. Húsevő állatoknak a rövid bélrendszerük teszi lehetővé, hogy minél előbb megszabaduljanak a gyorsan bomló és mérgeket termelő hústól. Az embernek a növényevőkhöz hasonlóan hosszú a bélrendszere. Ezért ha húst eszünk, az emésztéskor keletkező mérgek túlterhelik a veséket, ami köszvényhez, ízületi gyulladáshoz, reumához vagy akár rákhoz is vezethet.
Amikor egy állatot lemészárolnak, a húsa bomlásnak indul és gyorsan beteges szürkés-zölddé válik. A húsipar, hogy eltüntesse ezt az elszíneződést, nitrátot vagy salétromsót, nitritet és más adalékokat használ, hogy a hús élénk piros szint kapjon. A kutatások kimutatták, hogy ezek az adalékok rákkeltők. Ezen kívül nagy mennyiségű vegyszert kevernek az állatok takarmányába. Az állatokat úgy tartják életbe, hogy állandóan nyugtatókat, hormonokat, antibiotikumot és különböző vegyi anyagokat adnak nekik. Ez a folyamat még az állat megszületése előtt kezdődik és a haláluk után is folytatódik egy jó darabig. Ezek a gyógyszerek vagy vegyi anyagok, hormonok stb. a húsban maradnak, amit elfogyasztanak.
A legtöbb embernek fogalma sincs arról, hogy az állatok mit élnek át a lemészárlásukkor.
A rabságban tartott háziállatok egész élete természetellenes. Mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés, természetellenes ételek vagy takarmány, csak azért, hogy hízzanak a születésüktől kezdve. Életük végéig borzasztó körülmények között élnek, majd végül lemészárolják őket. A karámok, ahol soha nem látnak napfényt, az elektromos döfő, az állatok ingerlése, terrorizálásá, és megfélemlítése, mindez része a mai modern állattenyésztésnek, szállításnak és lemészárlásnak. A kereskedelmi vágóhíd horror. A szenvedő állatot kalapácsütéssel, elektromos sokkal, agyat roncsoló fegyverrel némítják el. Ezeket a szerencsétlen állatokat a lábuknál fogva húzzák a magasba és mechanikus szállítóberendezés viszi őket a lemészárlásra a halálgyárban. Még élnek, amikor elmetszik a torkukat, a testüket kettéhasítják és halálra véreznek.
A húsevők kedvelt érvelése, hogy “nagyon sok húst kell ennünk, ugyanis sok állati fehérjére van szükségünk.” Ez a legszélesebb körben elterjedt szemfényvesztés, ami azt a félelmet kelti az emberekben, hogy ha nem esznek elég állati fehérjét, akkor nem kapnak elegendő energiát az egész napra. A napi szükséges 45 gr fehérjét könnyű megkapni, ha olyan vegetáriánus ételeket eszünk, mint pl. búzafélék, lencse, mogyoró, zöldségek és gyümölcsök. Különben is a szervezetnek könnyebb megemésztenie a növényekből származó fehérjét, mint az állati eredetűt.
Hús csak kevés embernek jut hatalmas költségekkel. Ahhoz hogy egy marha legalább 1 kg húst adjon, 16 font (7.2 kg) gabonát kell elfogyasztania és 10 font (4.5 kg) fehérjéből v. fehérjét tartalmazó takarmányból, amit elfogyaszt, csak 1 font (0.45 kg) állati fehérjét termel, ami alkalmas emberi fogyasztásra.
A környezeti szennyeződés a másik ár, amit megfizetünk a mértéktelen állattenyésztésért, ahelyett hogy gabonafélét termesztenénk. A vágóhidaktól és hizlalótelepektől származó erősen szennyezett szennyvíz a folyók és folyóvizek szennyeződésének a legnagyobb oka. 1 font (0.45 kg) búza termeléshez csupán 60 font (kb. 27 l) víz szükséges, míg 1 font (0.45 kg) hús előállításához 2.500 és 6.000 font körüli (1.134 – 2.721 l) víz szükséges.
Nemrégiben végzett kísérletek rámutattak arra, hogy bizonyos ételek közvetlenül befolyásolják az agy működését. Pl. a lecitinben gazdag ételek segítik az emlékezést. Az olyan étel, amiben nincs fehérje, de gazdag szénhidrátokban, órákig álmossá tesz bennünket. Az a tény, hogy az étel befolyásolja a tudatot már évszázadok óta jól ismert azok számára, akik jógát v. meditációt gyakorolnak.
A világegyetem energiából, rezgésekből áll és a gondolataink is energia, rezgések. Minden ételnek megvan a saját rezgése, frekvenciája, ami befolyásolja úgy a szervezetet (egészségünket), mint a tudatot.
Az ételeket három kategóriába lehet sorolni, függően attól, hogy milyen energiát tartalmaznak.
Az első kategória az u.n. “szatvik” vagy “szató”, szent (tiszta) étel. Az ilyen energiát tartalmazó étel tisztaságra, öntudatra, szeretetre, békére és boldogságra ihlet. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyümölcsök, a zöldségek, a hüvelyesek, a dió, a mogyoró, a gabonafélék, a tej és a tejtermékek.
A második kategória az u.n. “radzsó” (nem ajánlatos) ételek. Az ilyen energiát tartalmazó ételek nyugtalanságra, izgatottságra, állandó rohanásra ihletnek. Amikor ez az energia befolyásol bennünket, akkor a test és tudat izgatott és ideges lesz, képtelen megnyugodni, ellazulni. Az ilyen ételek vagy italok koffeint tartalmaznak, mint pl. a feketekávé, de nagyon sok tea is, vagy a csípős, erős fűszerek, erjesztett ételek.A harmadik kategória az u.n. “tamó” (tisztátalan) ételek. Az ilyen energiát tartalmazó ételek eltompítanak, tunyaságra ihletnek bennünket, a testünket, a szervezetünket pedig a hanyatlás és betegségek felé viszik. Az ilyen ételek csoportjába tartozik a hús, a hal, a tojás, az alkohol, és az összes hagymafélék.