2016. május 19., csütörtök

A befelefordulás ereje

Az összes, amit tennünk kell, hogy egy pár percig csendben üljünk, befelé forduljunk és nézzük meg, mi zajlik belül. A testben a lélek helye a homlok közepén található. A lélek egy korlátlan energia, nincs fizikai kiterjedése, létezik, igaz és valóságos. Egy pont. A pont örökkévaló. Bármilyen más forma változhat, darabokra eshet, de ez a pont örökkévalóan létezik, anélkül, hogy megváltozna. A létezés benne van ebben a kis fénypontban. A fénypont tudatosságában eltávolodom a fizikai formától, de ebben a tudatosságban maradni nem egyszerű. Még az álmainkban is a fizikai formánkban látjuk önmagunkat és másoknak is a fizikai forma alapján adjuk a válaszokat. Tehát, gyakorlatot igényel, hogy emlékeztessük önmagunkat erre a tudatosságra, emlékezzünk arra, kik is vagyunk valójában. A világ nem fog erre emlékeztetni, nekem kell emlékeztetnem önmagamat. A meditáció célja az, hogy egy kis időt csendben töltsünk, visszatérjünk az örökkévaló azonosságunk tudatosságába, megismerjük, értékeljük és szeressük önmagunkat. Ahogy ezt megtesszük, ez egyre természetesebbé válik és nemcsak a meditáció alatt fogunk rendelkezni ezzel a tapasztalattal, de a meditáció után is meg tudjuk tartani ezt a tudatosságot: én, az örökkévaló lény, a lélek látom és nézem ezt a világot, hallgatom, hogy mi történik körülöttem. Az az idő, amit csendben, meditációban töltünk, nagyon értékes, mert átadja a gyakorlati bizonyítékát ezeknek az absztrakt fogalmaknak. A csend meghatározza az egész napi tudatosságunkat, viselkedésünket. Ezért van szükség arra, hogy a mélységekbe menjünk a meditációban.

Kényelmesen ülök. A test most nyugodt, a szemeimet nyitva tartom és lágyan magam elé nézek. Nem kell semmire koncentrálni, csak egyszerűen lágyan nyitva tartom a szemeimet. Éberré válok. Engedem, hogy a test megnyugodjon. Ismerem a fizikai testem minden részét és tudatosan engedem, hogy minden megnyugodjon. Tudatában vagyok az erőnek, amit birtoklok. Érzem az energiaforrást, ami ott van a homlokom közepén és erre koncentrálok. Én egy szellemi lény, egy fénypont vagyok, egy lélek, ami különálló ettől a fizikai testtől. Valójában most kezdem megérteni, hogy már korábban is léteztem, mielőtt ez a test megszületett volna. Ez a test, ez a jármű a teremtés része. Én, a fénypont örökké létezem. Én léteztem, mielőtt ez a test megszületett volna és továbbra is létezni fogok, miután ez a test már nem lesz. Tudatában vagyok az örökkévalóságomnak, a halhatatlanságomnak és ezáltal megváltozik a látásmódom. Kezdem értékelni, hogy ki is vagyok valójában. Én örökkévalóan létezem, korlátlan vagyok. Om Shanti

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése