Talán
reálisabb először is pozitívnak érezni magam. Aztán, jónak, jobbnak, és a
legjobbnak, és végül nagyszerűen érezni magam. Biztosan nem érezhetem
nagyszerűen magam bármivel kapcsolatban, amíg nem érzem pozitívnak és jónak
magamat. Nem számít, hogy mások mit mondanak, vagy milyen negatív dolgok
történtek a múltban. Pozitívnak lenni nem azt jelenti, hogy elrejtem a bennem
lévő negatívat, és azt tettetem, hogy az nincs is bennem. Azt jelenti, hogy
kivonom a rejtett lehetőségeket és leckéket mindabból, ami látszatra kaotikus,
igazságtalan, vagy nem igazán kívánt dolog. Minden dolognak az életemben megvan
a maga oka. Bízni abban, hogy bármi is történik, annak megvan az értéke - ez
segít abban, hogy megőrizzem a pozitív látásmódot, és segít abban is, hogy jól
érezzem magam, ami a nagyszerűnek érezni magam alapja. Az ilyen bizalom egy
egészen más perspektívát és rálátást ad a dolgoknak. Ugyanakkor, ha túlzottan
terhelnek a dolgok, vagy az emberek, akik körülöttem vannak, vagy beleavatkozom
a dolgokba, akkor nem tudom megőrizni a semlegességet. Egy objektív perspektívából
láthatom a teljes képet, az egészet anélkül, hogy elvesznék a részletekben. Ez
a perspektíva engedi, hogy használjam a tiszteletet, a toleranciát, a türelmet,
ami abban is segít, hogy elbánjak a negatív szituációkkal. Ez megnyitja a
szívemet és a tudatomat az új lehetőségek felé. Ez a semlegesség megteremti a
belső csendet, amiben láthatom, és érzékelhetem a saját belső békémet,
jóságomat és erőimet. Ez az, ami hatalmas különbséget teremt az életemben. Nagyszerűnek
érezni magam, nem egy ideiglenes eufória. Ha valóban nagyszerűen érzem magam,
akkor ez a tudat egy állandó pozitív állapotát eredményezi önmagammal, és az
életemmel kapcsolatban. Ez akkor tud megtörténni, amikor megtapasztalom a saját
szellemi identitásomat és erőforrásaimat, amik a lényem örökkévaló részei. Ez
nem csak egy remény, egy teória, vagy egy elképzelés. A csendben
összekapcsolódom a realitással, ami az életemet úgy lehorgonyozza, hogy
semmilyen zűrzavar nem tud egy áldozattá tenni. Ahogy elérjük az önmagunk
feletti mesteriességet, nagyszerűen érezzük magunkat. Nincsenek rejtett
kifogások, miért, hogyan, de, mert…, különben ezek becsapnának. Helyette azt
mondom, igen, meg tudom tenni. Tegyem meg most. Amikor van bennünk kellő
bátorság, hogy kísérletezzünk, amikor nem félünk a dolgok kimenetelétől, akkor
tudjuk nagyszerűen érezni magunkat. A szellemi perspektíva, ami felmerül ebből
a belső csendből, képessé tesz arra, hogy bízzak önmagamban, bízzak másokban és
lássam a pozitívat, a jót, a jobbat, a legjobbat és végül nagyszerűen érezzem
magamat, nem számít, mi történik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése